
Timothy Peter Mo is an Anglo-Chinese novelist. He is the son of a British mother and a Hong Kong Chinese father. He came to Britain as a 10-year-old.
The Poons, according to gossip in post-war Hong Kong, have plenty of money. But when Wallace Nolasco marries May Ling, daughter of the house of Poon, he finds he has been sold short. Wallace is relegated to the bottom of the household pecking order. By the author of "Sour Sweet".
Shortlisted for the 1982 Booker Prize, this novel explores the clans and conflicts of Soho's Chinatown, where the Chen family arrive and want to succeed as restaurateurs in the 1960s. No family can survive for long without encountering the Triads. By the author of "The Redundancy of Courage".
Two young American jettison their careers to start an irreverent weekly paper, in this novel about corruption, greed, race, love, and treachery in Macao and Canton during the Opium Wars of the nineteenth century
Timothy Mo doesn't hang about. His new novel – his first for more than a decade – dumps the reader straight into the world of Snooky, a Muslim born in "198-" and named Ahmed, now a Thai ladyboy and award-winning film critic for the Siam New Sentinel, who refers to herself in the third person, a habit that she brought to English from Siamese. It's one of the novel's innumerable instances of east-west imbrication and exchange. In Mo's analysis, there's no such thing as racial or ideological purity. As Snooky points out, even the western is pretty eastern.
Brownout on Breadfruit Boulevard
Puskaporos a levegő az 1830-as években a "mennyei birodalom" kapujában, Kantonban. A városfalakon kívül, a Gyöngy-folyó rakpartján szoronganak a kínai piacra betörni vágyó külföldi kereskedőházak, amelyek már csak azért sem nyernek bebocsáttatást, mert elsősorban egy nemkívánatos, ám nagyon is kelendő portékát csempésznek be az országba: ópiumot. Az angolok találmánya ez a rendkívül nyereséges üzlet: Indiában olcsón felvásárolják az ópiumot, Kínában ezüstpénzért eladják, az ezüstpénzen pedig megvásárolják a teát, amelyet várva vár a hazai piac. És ez a kereskedelem nem állhat le: amint azt a regény amerikai hőse, az ópiumcsempészetet elítélő Walter Eastman megjegyzi, Anglia teaivó lakossága éppen annyira a kábítószer rabja, mint az illegális kereskedelem folytán az ópiumhoz hozzászoktatott kínaiak, s Angliában forradalom törne ki, ha a raktárakban nem állna rendelkezésre legalább egy esztendőre elegendő teakészlet.De az ópium olyan jó üzlet, hogy végül az amerikai kereskedőház sem tud neki ellenállni, s Walter - amikor a főnöke ráadásul még az unokahúgától is eltiltja, véget vetve szerelmes levelezésüknek és kilátástalanná téve jövőjét - felmond, Kantonból Macaóba költözik, vásárol egy használt nyomdagépet, és hetilapot alapít. Korszerű, liberális hetilapot, amely különösen most, az ópiumháborúk küszöbén, tisztán látó vitapartnere lesz a helybeli konzervatív hírlapnak. Macao portugál gyarmat, itt amúgy is szabadabb a légkör, itt él a külföldi kereskedők családja, hozzátartozói, a "társaság", s itt majdhogynem olyan eleven élet folyik, mint odahaza, a nemrég megkoronázott Viktória királynő Angliájában.Kis késéssel, persze: fél évbe telik, amíg Angliából Macaóba ér a hajó. Fél év, amíg megérkezik a század egy-egy nagy találmányának, újításának, egy tábornok kinevezésének vagy leváltásának a híre. És ez a féléves késés, tér és idő sajátosan elcsúszott viszonya magában véve is lényeges alkotóeleme ennek a sokféle minőségből összerakott (s mellesleg csalafinta módon a kínai "regény"-t is idéző) regénynek. Az anyai ágon angol, apai ágon kínai Timothy Mo mesterien ír: az első perctől kezdve minden könyvét komoly irodalmi díjakkal méltányolták Angliában. A Szigetbirtokban is fontos irodalmi esemény párosult közönségsikerrel: egy jelentős és egyúttal lebilincselően olvasmányos regény vezeti el az olvasót az ópiumháborúk során ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor a gyarmatbirodalmat építő Angliának végre a birtokába kerül egy sziget, amelyen megvetheti lábát a Távol-Keleten - az áhított "szigetbirtok": Hongkong.
by Timothy Mo
by Timothy Mo
by Timothy Mo
by Timothy Mo
by Timothy Mo